Ez egy több szempontból is furcsa kötet. Kezdjük ott, hogy kivételesen megvan nekem újvidéki kiadásban, amit én részemről nem túlzottan kedvelek, a színezés és a nyomtatási minőség okán.
Ezért úgy döntöttem, hogy a tökéletes élvezhetőség kedvéért inkább ezt a részt is angolnyelvű kiadásban olvasom.

Cím: Asterix and the Chieftain's Shield
Eredeti kiadás: Astérix - Le Bouclier Arverne, 1968.

Meglepetésként ért, hogy bár minősége meghaladja az említett magyar nyelvű kiadást, mégis messze elmarad az eddig általam ugyanebben az angol kiadásban beszerzett kötetektől. Kétségtelen, hogy az újvidéki kemény koloritoktól itt megjelennek a kellemesebb pasztellszínek, de mintha a vonalak néhol túl vastagok, néhol eltűnedezőfélben lennének. Gyakori az enyhén félrenyomott oldal is. És az egész mintha kicsit keményebb, "koszosabb" lenne. A szíezés összességében nem éri el a korábbi albumok minőségét.



Ezt a jellemzést tulajdonképpen folytathatom a történetre vetítve is. Bár hőseink most nem maradnak a faluban, utazásuk csak a környező falvakra korlátozódnak. A cselekmény mintha különösen döcögne ezúttal. Útjuk alapvető célja elkisérni a túlzabálástól betegeskedő főnököt egy wellness-kúrára Aqua Calidae-ben.



Ez az első kilenc oldalon le is zajlik. Csakhogy a helyi diétásoknál Asterix és Obelix úgy kihúzzák a gyufát a mértéktelen zabálásukkkal, (és Obelix fejesugrásaival a medencékbe), hogy a főnök elküldi őket melegebb éghajlatra.



Innentől kezdve tulajdonképpen az van, hogy Asterix és Obelix egy Asterix album tizedik oldalán tökéletesen céltalanul masírozik az erdőben.

Ekkor belebotlanak és - megjegyzem egészen céltalanul - felaprítanak egy római helytartói kíséretet. Ezek után egy helyi Gergoviai falubéli befogadja őket ebédre.

Végül is nem mondom, hogy önmagában ellene vagyok, hogy Asterixék csak úgy legyenek magukban, mindenféle világmegmentő feszes cél nélkül. Mégis, valahogy nem látom érdemben előre haladni a sztorit. Azt már tudjuk, hogy Cézár' Vercingetorix pajzsát keresi, melyet Alesia ostrománál zsákmányolt, és nem sokkal ezután eltűnt. Teszi ezt azért, mert az imént megagyalt helytartó megy és elpanaszolja a lokális bánásmódot.

Caesar úgy gondolja, hogy erődemonstráció gyanánt, Gall szokás szerint végigviteti magát a nagyfőnök pajzsán, megmutatva ezzel, ki a kakas az ólban...



Később kiküldenek a Rómaiak egy kémet, aki persze a legmegbízhatatlanabb, legléhább alkesz a seregben, és azonnal el is árulja Asterixéknek Cézár tervét. Úgyhogy ők is "nekikerekednek" a pajzskutatásnak. De ez már a történet fele után történik.

Innentől elkezdik felkutatni a volt pajzstulajdonosokat. De hogy végülis hol lelnek rá, vagy rálelnek-e egyátalán, azt nem árulom el. Sem a végkifejletet. Ami részben egybevág.

Hát úgy látszik, egyszer fent, egyszer lent. Most inkább lent. Na, persze ez mérten az Asterix képregények üdítő minőségéhez. Minden relatív. Megvannak ennek az albumnak is a magaslatai. Például kedves az a rész, mikor Obelix megharaxik Asterixre, aki egy wellnessfürdőben kínoztatja magukat a pajzsot keresvén, miközben kiderül, hogy egy "Vadkan Borban" nevű vendéglőben kellene keresniük a következő tulajdonost...

Na, a fagyos hangulat nem tart sokáig, és a kibékülés pillanatai szívet melengetőek. Azt hiszem, az eddigi 11 részben még nem is veszett össze a két főhős (vagy csak máris elfelejtettem...). A későbbiekben viszont több ízben is találkozhatunk még komolyabb összezördülésekkel. (A kötet egyik legjobb momentuma, mikor Dogmatix Obelix módjára kocogtatja a koponyáját, az olvasóval megosztva azon érzelmeit, miszerint "lököttek ezek a gazdiék"... :)



Én aszondom' pontozzunk:


Rajz: 79% (a hibák és a színek miatt vonok le.)
Történet: 69%
Szerkezet: 55%
Hangulat: 66%
Humor: 68%



A következő rész az Asterix az Olimpián! Meglátjuk, folytatódik-e a számonkénti erős hullámzás, és újra egy erős epizód következik-e.

• Pilcz Roland | Címkék: asterix, caesar, chieftains shield, comics, comix, dogmatix, képregény, obelix, pajzs